Nem kell ezt túl bonyolítani, mondhatják. A recept egyszerű. Szerezd meg a lehető legjobbakat, párosítsd őket, szelektálj a standard szerint, és nyerj! Így is lehet élni elismerem.

Most azonban az olvasótábor nyilvánossága előtt bizonyságot teszek arról ,hogy a genetikai szemléletmód igenis gyakorlati hasznot hozhat, feltéve hogy valakiben buzog némi alkotóvágy, és nem elégszik meg azzal ami van, maga is nyomot kíván hagyni maga után a galambtenyésztés történelmében.

A közelmúltban, a szövetségi honlap fórum rovatában párbeszédet kezdeményeztem arról, vajon ki, hogyan tenyésztené ki a szalagtalan színezetet egy olyan fajtában , ahol ez még nem fordul elő?

Két sporttárs kapcsolódott bele a témába, és némi hátsó szándéktól vezéreltetve úgy irányítottam a beszélgetést ,hogy a feladat úgy konkrétizálódjon, hogy a King fajtát kell kitenyészteni szalagtalan változatban , a Szováti kéktől kölcsönzött szalagtalanság segítségével. (E helyütt lényegtelen, hogy a King már létezik-e szalagtalanságban, vagy sem. Nem emlékszem hogy találkoztam volna vele, de olvasni, már olvastam róla. )

Egy szó, mint száz, arra a következtetésre jutottunk „Postaj” fedőnevű tenyésztőtárssal, hogy első lépésként, egy kiváló kék szalagos Kinget keresztezni kell egy Szovátival, majd mivel a szalagtalanság recesszive öröklődik a szalagossággal szemben ,( és emiatt a szalagtalanság eltűnik a szemünk elől az első (F1) utódnemzedékben,) két F1 –es hibridet párosítani kell egymással, mert ekkor a második nemzedék kb negyede ismét szalagtalan lesz. A második évben tehát visszanyerhetjük a szalagtalanságot (jele:c), de ezek a F2 hibridek kinézetre még messze lesznek attól hogy Kingnek lehessen nevezni őket. Úgy gondoltuk, hogy ha ezt a procedúrát még legalább háromszor megismételjük, mindig kiváló kékszalagos (jele:+C) Kingekre való vissza párosításokkal, akkor kb a nyolcadik (4 x2 év) évben már olyan szalagtalanokra tehetünk szert, amelyek valószínűleg már csak elenyésző (kb6%) arányba hordoznak géneket a Szováti fajtától. Úgy saccoltuk tehát, hogy kb nyolc év munkáját és költségeit kellene felvállalnia annak aki erre vállalkozna.

Lehetne ezt valamivel gyorsabban és olcsóbban is?

Bizony lehetne! Mint a fórumban ígértem rá, bemutatom, hogy lehet gyorsabban, és hasonló biztonsággal haladni a kitűzött cél felé, némi genetikai rálátás birtokában.

Amikor a King fajtát választottan a példabeszéd főszereplőjének, ezt csak azért tettem, mert ennél a fajtánál nagy a szabadság a színezetek tekintetében, és személyesen is megtapasztalhattam, hogy a szárny mintázatok (továbbiakban: színeloszlások) tekintetében is minden fokozat fellelhető. A következőkben ismertettet tenyésztési módszer ugyanis a színeloszlásokon alapul. Bízom benne, hogy többeknek nem ismeretlen az az alapinformáció, hogy a színeloszlások egymás alléljei, és meghatározott hierarhia mentén dominálnak egymással szemben. A vad forma szalagos (+C) színeloszlásához képest a szalagtalanság ( c ) recesszíve öröklődik, a kovácsoltság (jele:C) viszont dominánsan. Ki kell térnünk arra körülményre is hogy magának a kovácsoltságnak is vannak fokozatai. Minimum három kategóriát meg tudunk különböztetni: sűrűn kovácsolt, közepesen kovácsolt, és ritkán kovácsolt. Van még egy kategória, amikor a kovácsoltság már nem , vagy alig látható apró , T tormájú világos szegélyként érzékelhető csak a szárnypajzsokon. Az ilyen színeloszlást (jele:CT) bársony pajzsosnak, T mintásnak, vagy teli kovácsoltnak is nevezhetjük.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy mindig a sötétebb verzió a domináns a világosabb színeloszlás felett, és így kialakul egy dominancia sor, melynek legalján a szalagtalanság szerepel. Aztán jön a szalagosság, a kovácsoltságok, és végül a legdominánsabb szereplő, a T-mintás kovácsolt. Ez a több tagú, szigorú sorba rendeződött allél sor a kulcsa annak a bizonyos gyorsításnak. Kezdhetünk számolni.

Első évben a szalagtalan Szováti kéket nem szalagos, hanem a lehető legsötétebb , kiváló minőségű telikovácsolt Kinggel tenném párba. A Szovátiról biztosan tudható , hogy csakis kizárólag homozigóta lehet a szalagtalanságra (jele: c//c), de a Kingről is tudnunk kell, hogy homozigóta a telikovácsoltságra (CT//CT). Ez szintén alapfeltétele, annak , hogy a dolog működjön. Az első évben ettől a pártól csupa teli kovácsolt kinézetű utódot kapnánk, de mindegyik hordozója lenne a szalagtalanságra is (CT//c).

A második évben nem kell feltétlenül az F1 utódokat egymással párosítani. Már a második évben rögtön visszapárosítanám a hibrideket egy Kingre, de ezúttal egy kiváló közepesen kovácsolt homozigóta (C//C) példányt vennék igénybe. Ebből a párosításból már kétféle utód származna.

kb 50 % CT//C, azaz telikovácsolt, amelyik köz. kovácsolt hordozó, és

kb 50 % c//C, azaz a dominancia viszony miatt köz. kovácsolt, amelyik szalagtalan hordozó. Más variáció nem lehet, és mivel a két kovácsoltság fokozat jól látható, így biztosak lehetünk benne, hogy melyik galamb az amelyik a szalagtalanságot örökölte, és melyik az amelyik nem.

A harmadik évet természetesen a köz. kovácsolt egyedekkel kezdeném (ezek automatikusan a c hordozók), és most egy kiváló homozigóta szalagos(+C//+C) Kinget választanék párnak.

Ebben a harmadik évben szintén kétféle utód születne.

kb 50% C//+C, azaz köz kovácsolt, amelyik szalagosság hordozó, és

kb 50% c//+C, azaz szalagos, amelyik automatikusan szalagtalanság hordozó.

Az első három év után eljutottunk ugyanarra szintre (3x King keresztezés) , ahová az előző módszer segítségével csak az ötödik évben jutottunk volna!!

Egyszerű és nagyszerű! De kár hogy én sem magamtól jöttem erre rá! Egy internetes fórumon olvastam, amit bátran ajánlok bárkinek , ha kérdése lenne a világ galambász genetikusaihoz! Sajnos a társalgás angolul folyik.. Cím : geneticsforpigeons@yahoo.com

Ha háromszori King párosítás után úgy találnánk hogy az utódok már eléggé kingesek, akár be is fejezhetnénk a programot . Ekkor a stasztikai valószínűség még kb 12 % idegen génarány körül ingadozna, de folyamatos szelekcióval már ekkor elérhető , hogy valójában csak néhány % származzon a Szovátitól.

Ha tehát be akarnánk fejezni a programot. Akkor a negyedik évben a szalagos utódokat egymással párosítva megkapnánk a hőn áhított kb 25 % szalagtalan Kinget.

Ha viszont még elégedetlenek lennénk a minőséggel , kezdődhetne egy újabb visszakeresztezési ciklus a kingekre, újfent a telikovácsoltsággal kezdődően.

Végül meg szeretném jegyezni, hogy a fekete King, mint kiindulási színezet nem jöhet számításba, mert a teli fekete színezetet okozó Spread gén valójában nem tagja a színeloszlások sorának, azoknak nem allélje, és minden színeloszlást eltakar azaz episztatikus velük szemben.

Az itt felvázolt tenyésztési módszer általánosan gyorsíthat minden olyan kitenyésztést, ahol több mint két allél alkot domináns sort. Igy pl a barna alapszín bevitelekor egy fajtába, szintén a legdominánsabb (dom. vörös) alléllel kell kezdeni a keresztezések sorát.

Pécs, 2009. 02. 07 .

Szöveg és képek: CS. Á.

T-mintás, telikovácsolt King (CT//?). A ? jel a második allél helyén azt jelenti, hogy egy kiállítás látogató nem tudhatja, hogy egy adott galamb hordoz-e rec . öröklődő allélt, jelen esetben pl szalagosságot.

Különlegesség adabasi kiállításról 2007-ből. Sárga, dom. Opál Strasszer T-mintás kovácsolt szárnyakkal